Hőszigetelés Mosonmagyaróvár és 20 km-es körzetében
Mire figyeljünk oda, hogy elkerüljük a szigetelési hibákat?
A felújítás előtt mindenképpen szükséges, hogy konzultáljunk szakemberrel. Az adott épület hőszigetelése előtt célszerű felmérni, hogy mely felületeken a legnagyobb a hőveszteség, ez alapján lehet meghatározni a szigetelés pontos menetét. Első körben a fűtési igény csökkentése ajánlott, méghozzá úgy, hogy a nyílászárókat cseréljük és elvégezzük az épületszigetelést, majd ezek után következhet a gépészet/fűtéskorszerűsítés.
Milyen károkat okozhat a nem szakszerűen elvégzett utólagos szigetelés?
Tapasztalatok alapján elmondható, hogy az utólagos szigeteléssel akár kárt is tehetünk az épület műszaki állapotában. Erre kiváló példa lehet, ha nem páraeresztő anyagba burkoljuk a vályogházat, hiszen meggyengülhet annak falazata. Tehát minden esetben utólagos szigetelést alkalmazva eleget kell tenni a páratechnikai követelményeknek. Az ásványgyapot szigetelés számos előnnyel bír, de fontos megjegyeznünk, hogy lábazatszigeteléshez, illetve nedvességgel érintkező falfelületekre nem ajánlott alkalmazni.
Miként szigeteljünk?
Az egyik gyakori tévhit a szigeteléssel kapcsolatban, hogy a rétegek közvetlenül a téglára tehetők fel. Annak érdekében, hogy a megfelelő légtömörséget érjük el a sima, egyenletes felületű falszerkezeteket is vakolni kell. Fontos feladat - főként a régi felületek esetében - a portalanítás és tisztítás, hogy a ragasztóhabarcs tapadása megfelelő legyen. Azokat a vakolatrészeket, melyek lazák vagy - szakszóval élve - feltáskásodtak, el kell távolítani. Ezt követheti az új vakolatréteg, mellyel tökéletes síkpontosságú és jó teherbírású felületet lehet alkotni.
Ragasztás:
Lényeges megjegyezni, hogy a ragasztásnál nagyon kell figyelni az arányokra: a táblák felületének legalább 40 %-át fednie kell a ragasztórétegnek, a kerület mentén, illetve a tábla közepén. Ezt az eljárást nevezzük perem-pont módszernek. Ahhoz, hogy ne keletkezzenek hőhidak, kerülni kell az illesztési hézagokat, illetve pontatlanságokat. A hőszigetelés folyamán kötésben rögzítjük egymáshoz a szigetelő táblákat: a síkok pontos beállításával lentről felfelé ragasztjuk azokat, figyelve arra, hogy az összeillesztések közé nem kerüljön ragasztótapasz. A homlokzati hőszigeteléshez indítóprofil felrakása is szükséges, ugyanis kőzetgyapotot lábazathoz nem alkalmazunk. Az indítóprofil pedig kiválóan biztosítja a megfelelő rögzítést.
Dübelezés:
Ennél a műveletnél fontos, hogy megfelelő hosszúságú dübelt válasszunk, melynek mérete a hőszigetelő anyag vastagságától és a rögzítés mélységétől függ. A rögzítési mélységet a falfelület anyagának, szerkezetének, valamint a dübel típusának ismeretében lehet meghatározni. Általánosságban elmondhatjuk, hogy 3-5 cm-re kell belemennie a dübelnek a falba. Nem elhanyagolható a rétegrendek figyelembe vétele a dübel hosszának megválasztásakor, hiszen a szigetelőanyagon túl számolni kell még a vakolattal is, a dübelnek pedig mindenképpen a falazatban kell rögzülnie. A hőszigetelés során négyzetméterenként 8-10 darab dübel alkalmazása javasolt, hogy a szél ne mozgathassa meg a szigetelést, tehát, hogy tartós legyen a végeredmény. Nagyon fontos a dübel megfelelő süllyesztése: a szigetelőanyag síkjától legalább 2 mm-ig kell besüllyeszteni, nehogy beszakítsa az anyagot. A dübelek befúrásakor arra is figyelni kell, hogy a fúrógépet ne ütvefúróként használjuk, mert úgy sérülhet a téglák szerkezete, és így nem lesz megfelelő a rögzítés.
Vannak olyan esetek is, amikor kizárólag fém beütőszeges dübel használható. Ilyen például a kőzetgyapot homlokzati hőszigetelés. A fém jól vezeti hőt, éppen ezért hőhídmentes dübelt érdemes alkalmazni, mert az műanyag fejjel rendelkezik. Azért, hogy teljesen homogén szigetelést kapjunk, alkalmazhatjuk a süllyesztett dübelt, amelyre a befúrás után ásványgyapot korong kerül. Ezáltal pedig megakadályozható a dübeltest okozta hőhíd kialakulása.
Lábazathoz mindenképpen XPS szigetelőanyagot célszerű használni, mert annak nincs nedvszívó képessége. Lényeges szempont, hogy az legalább olyan vastag legyen, mint a homlokzati szigetelőanyag. Így a lakásban a fal és a padló találkozásnál nem alakul ki penész.
Hálózás:
A hőszigetelésre erősítőréteget (üveghálót) helyeznek fel, azért, hogy a repedésmentesség, az ütésállóság, illetve átszúródás elleni védelem hatékonyabb legyen. Az üvegszövethálót ragasztótapaszba ágyazzuk, méghozzá úgy, hogy a hálósávok legalább 10 cm-en fedjék egymást, majd újabb ragasztótapasz réteget képezünk rajta, azzal vonjuk be.
Vakolat:
Lényeges szempont itt a színválasztás. Fontos tudni, hogy ha sötét színeket alkalmazunk, azok nagyobb igénybevételt, hőmozgást, hőterhelést, és ezáltal fokozott repedésveszélyt jelentenek az alkalmazott hőszigetelő rendszerre. A műgyanta tartalmú színvakolat megvonja a szálas hőszigetelés páraáteresztő képességét, így ennek alkalmazása ilyen esetben nem ajánlott.
Hogyan kerüljük el a hőhidak, illetve a penészesedés kialakulását?
Hőszigetelésnél az egyik leggyakoribb alapanyag a szálas szigetelőanyag, melynek legnagyobb előnye, hogy páraáteresztő. Az EPS szigetelőanyag használatával, megfelelő légtechnika és szellőztetés alkalmazása mellett elkerülhető a penészesedés.
A homlokzati hőszigetelésnél az egyik legfontosabb szempont, hogy a szigetelőanyag felhelyezésekor nem hagyjunk ki részeket, illetve ne maradjon vékonyabb rétegben felvitt rész sem. Gyakori hibaként említhető, hogy csak az ereszcsatorna szintjéig készül a szigetelés. Ha helyesen akarunk eljárni, akkor a koszorúig kell szigetelnünk, és ha el akarjuk kerülni a hőhidak keletkezését, akkor a födémszigetelésnél a talpszelemeneken is át kell vezetni.
A nyílászárók esetében is el kell kerülnünk a hőhidak keletkezését, így nagyon fontos a szigetelőanyag megfelelő vastagságban történő felvitele, illetve kávába fordítása. Többször előfordulhat azonban, hogy a káva mélysége megakadályozza, hogy 15 cm-es kőzetgyapotot az ablaknál is befordítsuk, ezért bevált megoldásként a külső falsíkig ki kell hozni a nyílászárót, így már felvezethető a szigetelőanyag a tokszerkezetre. Figyelni kell arra is, hogy a falnyílások sarkai ne essenek egybe a szigetelőlapok függőleges, illetve vízszintes fugáival.
A hőszigetelés során sokakban felmerül a kérdés, hogy miért szükséges dübelezni a homlokzati hőszigetelő rendszert, amikor ragasztót is alkalmazunk? Ennek több különböző okai is van, ezeket vesszük most sorra. Az egyik legfontosabb az, hogy a homlokzati hőszigetelő rendszernek stabilitást és tartósságot biztosít a külső környezeti hatásokkal szemben. Például a pára, a hőingadozás, illetve a szél hatása ellen.
1.) Hőingadozás
A hőszigetelésnél fontos tudni, hogy a külső hőingadozások, illetve a változó páratartalom következtében a polisztirol lemezek - ha csak minimálisan is - de alakváltozáson esnek át. Ez veszélyes lehet, hiszen így nincs helye a polisztirol lemeznek a terjeszkedésre, ilyenkor a keletkező feszültség hatására ez kidudorodik, vagy épp összehúzódik. A felületen ilyenkor elreped a vakolat. Van rá megoldás, hogy ez a folyamat miképpen kerülhető el. A homlokzati lapnál a sarkokon és lapok közepén mechanikai rögzítést (dübelezést) kell alkalmazni, így kivédhetjük ezt a fajta mozgását az adott lapoknak, és megóvjuk a vakolatot is az esetleges repedésektől. Hat darab dübelt célszerű használni a homlokzati hőszigetelő rendszereknél négyzetméterenként - tanácsolják a gyártók.2.) Az utólagos hőszigetelés
Külső hőszigetelés előtt fel kell mérni, hogy a régi vakolat valóban megfelelő állapotú-e még, hiszen évek alatt nyomot hagyott rajta a változó időjárás. Előfordulhat az is, hogy a régi vakolat elenged az új ragasztó réteg alatt, de a dübelezés mégis képes a helyén tartani a hőszigetelő rendszert. A dübelezés tehát garancia a stabilitásra.