A közösségi médiában sok csoportban olvashatunk hasznos, illetve kevésbé hasznos tanácsokat is a hőszigeteléssel kapcsolatban. Nézzük akkor egy szakember szemével, de mégis közérthetően a hasznosítható hőszigetelési tippeket, illetve a lapozás legfontosabb szabályait.
A hőszigetelés kivitelezésének folyamata:
Elsőként említendő a lábazati xps hőszigetelés, mert erre kerül rá az indítóprofil. Az indítósín rögzítése után kezdődik a szigetelés az első sor ragasztásával. Sokan fordított sorrendben végzik ezt a két folyamatot, de szakemberként úgy látom, hogy könnyebb, ha a lábazat hőszigetelésével kezdjük a folyamatot. A lábazati indítósínt az adott épület teljes kerülete mentén vízszintes síkban kell felerősíteni. A lábazati indítósínek összekötéséhez kötőelemeket célszerű használni. 80 mm-nél vastagabb külső hőszigetelés alkalmazása esetén legalább két darab kötőelem szükséges a sínek megfelelő csatlakoztatásához.
Sokakban vetődik fel kérdésként, hogy hőhidat képez-e az indítóprofil. Szakemberként azt tapasztalom, hogy legalább 30-40 fokos hőmérsékletkülönbségnek kell lennie a benti és kinti hőmérséklet között, hogy a hőkamera ezt ténylegesen kimutassa. Ez a szám nagyon alacsony lehet, célszerű tehát az indítóprofil.
Fontos kérdések:
· Milyen magasan legyen a lábazati magasság?
A hőszigetelési munkálatok megkezdése előtt be kell jelölni vízszintes vonallal a lábazat magasságát. Első lépésként az alap magasságát kell meghatároznunk, amelyre a vízzárás szempontjából több lehetőségünk is van. Ajánlott a talajszinttől legalább 30 cm-re elvinni a lábazati magasság tetejét, de 1-2 méteres távolság is belefér. Manapság az alacsony lábazati magasságot részesítik előnyben, ezért 30-60 cm-es sáv lehet a megfelelő. Vannak a talajjal érintkező szakaszok, melyeket mindenképpen xps lábazati hőszigeteléssel kell kezdeni. Ahol pedig vizet tud felvenni az adott falszakasz, ott az egész sávot érintően vízzáró hőszigetelést kell alkalmazni a lábazaton. A tényleges lábazati magassági innentől kezdve inkább esztétikai kérdés.
· Miért ajánlott bentebb rakni a lábazati lapokat?
A hőszigetelés folyamatának is vannak korábban alkalmazott formái is. Például régebben bevett szokás volt kintebb rakni a lábazati síkot a faltól, és csak később rakták egy síkba. Szakemberként azt javaslom, hogy a lábazat 3-5 cm-re legyen beljebb a homlokzati síktól, vagyis a vastagságát úgy érdemes megválasztani, hogy mindenképpen beljebb kerüljön a homlokzatitól. Így a lábazati szigetelés mögé nem hatol be a falon lefolyó víz. Az elcseppenő víz miatt érdemes védőjárdát alkalmazni, ezzel is tovább védjük az alapot a víztől.
Miként rakjuk a szigetelést?
Pont-perem módszerrel ragasztjuk a szigetelést. A hőszigeteléshez szükséges szerszámok közé tartozik többek között a vízmérték, a cekászvágó, az anyagkeverő, a hőkés vagy rókafarkú fűrész, a ceruza, különböző mérőeszközök, derékszög és zsineg.
A legfontosabb dolog a hőszigetelésnél, hogy az első sor rakásánál tökéletes függőt kell rakni és lehetőleg egy három méteres léccel ellenőrizni kell a vízszintes síkot is. Az első sor után féllapos eltolással kötésben rakható a következő sor. A szigetelő lemezek felhelyezését a lábazati indítósínen kell elkezdeni, először az adott épület teljes kerülete mentén, majd ezt követően felfelé mutató irányban.
A nyílászárók is külön figyelmet igényelnek a hőszigetelésnél. A sarkoknál érdemes úgy szigetelni, hogy mindenképpen egy cipő vagy L alakú lapra kelljen vágni az alját. Így elkerülhetők a későbbi repedések.
Az utolsó sor felrakása után a kialakult hézagokat ragasztóhabbal érdemes kifújni polisztirol ragasztó helyett. A ragasztót alaposan be kell a kőzetszálak közé dolgozni, fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű ragasztó használata. A lemezek szélei mentén kitüremkedő felesleges ragasztót el kell távolítani, mert a lemezek között hőhidat képezhet.
A külső hőszigetelés felrakása után következik a dűbelezés, vagyis a rögzítés:
Az aljzat egyenetlenségeit alátétekkel lehet kiegyenlíteni. Az épület sarkainál az indítósíneket gérbe kell vágni, majd egymáshoz rögzíteni.Kétféle anyaggal lehet rögzíteni: műanyaggal, illetve fémszegessel. A fémszeges dűbel drágább megoldás a költséghatékonyabb műanyaghoz képest, de kevesebb hulladékot termel, illetve nem utolsó szempontként erősebben fog és tart. Téglaház esetén TILOS ütvefúró vagy fúrókalapács alkalmazása, van erre a célra kialakított, kitűnően használható fúróhegy is. Ez a fúróhegy vigyáz a téglasejt szerkezetére, nem töri össze, és ezáltal még jobban fognak a dűbelek. Egy-egy rögzítés a dűbelek elhelyezésénél a szigetelőlap találkozásaira és a közepére is kell. A falsarkoknál, a feles lapok közepére is ajánlott rögzítést alkalmazni. Következő lépésként az egyenetlenségeket és a fogas lapokat csiszoljuk be.
A rögzítést követi a kávázás vagy spalettázás. A szakemberek többsége 2-3 cm-es xps lapokkal oldja meg a nyílászáró befordulásokat. Ez két szempontból is fontos: az xps lapok optimális hőszigetelési adottsággal bírnak, illetve nem hajlanak meg, és könnyebb szépen dolgozni velük. A derékszög használatára érdemes odafigyelni, a nyílászáró aljától indulva függőzni.
Az utolsó munkafolyamat a külső hőszigetelés során az élvédőzés: Ha megszáradtak a lapok, akkor következhet az élvédőzés. Első lépésként érdemes ellenőrizni, hogy a nyílászáró kávák és a sarkok függőben és vízszintben vannak-e. Ha találunk hibát, akkor azt polisztirol csiszolóval ajánlott kiegyengetni. Amennyiben elvégeztük a javításokat, polisztirol ragasztóval felhelyezzük az élvédőket. Ezt pedig vízmértékkel tudjuk a leghatékonyabban ellenőrizni. Az élvédők találkozását a jövőbeni repedések elkerülése miatt keresztben behálózzuk egy-egy csíkkal. Másnéven ezt nevezik zsebkendőzésnek a hőszigetelés témakörében.