Hőszigetelés Mosonmagyaróvár és 20 km-es körzetében

Kávák, spaletták hőszigetelése

Manapság a hőszigetelés egyre fontosabb szerepet kap az építkezés, illetve a házfelújítás esetében, elsősorban azért, hogy a fűtési költségeket csökkenthessék a tulajdonosok. A cél tehát az optimális hőszigetelés megvalósítása.
Ha építkezésbe fognánk, elkerülhetetlen a korszerű hőszigetelési rendszer alkalmazása, hiszen anélkül már használatbavételi engedélyt sem kapunk. A régebbi épületeket tekintve pedig az utólagos hőszigetelés jöhet szóba az energiatakarékosság jegyében.

A hőhidak kialakulása

A homlokzati hőszigetelés bizonyos területeken fokozott figyelmet igényel. Lássuk ezeket.

• hőhidak alakulhatnak ki az ingatlan sarkainál
• A hőhidak a falak és a mennyezet találkozásánál, illetve a padló és homlokzati fal területén is gondot okoznak
• Nagyon fontosak a felhasznált alapanyagok, két eltérő anyag egymás mellé történő beépítése a hőszigetelés szempontjából nem éppen ideális.
• Problémát jelenthetnek az ajtók és ablakok fallal történő találkozási pontjai, még pedig azért, mert a kávák esetén két egymástól különböző szigetelőképességgel rendelkező anyag kerül egymás mellé. Olykor éppen az ilyen apró részeken múlik a megfelelő mikroklíma elérése.

Mikor jó megoldás az utólagos hőszigetelés?

Előfordul, hogy egy korábban épült ingatlannál a nem megfelelő alapanyagok használata, vagy azok nem szakszerű kombinációja hőszigetelési hiányosságokat okoz. Ilyenkor az utólagos hőszigetelés lehet a valós megoldás.
A nyílászárók állapota sem elhanyagolható szempont. Lakásfelújításnál nagyon gyakran megvalósul a nyílászárók cseréje is. Amennyiben ez a munkálat mégsem történik meg, úgy sajnos a homlokzati hőszigetelés önmagában nem hozhatja meg az optimális eredményt.

Miért fontos a nyílászárók beépítésének megfelelő módja?

Nagyon fontos, hogy a hőszigetelés meglegyen a homlokzati fal, illetve az ablakok találkozásánál. Emiatt pedig az ablakok megfelelő elhelyezése is fontos szerepet kap. A tapasztalatok azt mutatják, hogy leggyakrabban a homlokzat középső részén kap helyet a nyílászáró. Itt azonban marad egy olyan felület, melynél a homlokzati fal befordul a nyílászáró irányába. Ha itt nem szigetelünk, akkor a kialakuló hőhíd komoly problémát fog jelenteni. A rendelkezésre álló kis felület megnehezíti ugyan a munkát, de vannak speciálisan erre a célra kifejlesztett szigetelőanyagok. A vastagság és a hőszigetelő képesség egyaránt fontos tényezők. De ebben az esetben a vékonyabb rétegezés a járható út, hogy a felhasznált anyag ne takarja az ablak tokját.

Mire érdemes figyelnünk az ablakkáva szigetelésekor?

Az ablakkáva szigetelése tehát elmaradhatatlan feladat. Lássuk, mire érdemes odafigyelnünk!

• Az ablakokat napi szinten használjuk szellőztetésre, amellyel nemcsak a friss levegőt, de a benti levegő páratartalmának elvezetését is biztosítjuk lakásunkból. A jól elvégzett kávaszigetelésnek az ablakhasználatot nem szabad akadályoznia, az ablak tehát maradhasson jól zárható.
• Lényeges, hogy a hőszigetelő anyag felragasztásával az ablak tokja ne váljon keskenyebbé. A szakemberek - kávaszigetelés esetében - 20-40 mm-es hőszigetelő anyagot szoktak alkalmazni. A tokra ráfedő hőszigetelés kerül, így nem keletkezik hőhíd. A belső falvégek a harmatpont feletti hőmérséklettel bírnak, így a pára nem csapódik ki. A belső mikroklíma azonban nem éri el az optimális szintet, minimális hőveszteség keletkezik.

Általános kávaszigetelő anyag lehet a grafitos polisztirol lap, az eps polisztirol lap, az xps vagy épp az expert lábazati szigetelőlap.

A fent leírtak közül a lábazati hőszigetelő lapokat javasoljuk a leginkább, mivel azok merevebbek, valamint jobban ellenállnak a külső környezeti hatásoknak.

Alapvető jó tanács, hogy az építkezésnél és a felújításnál is ajánlott a falazat külső síkjára helyezni az ablakot. Ilyenkor nem kell kávaszigeteléssel foglalkoznunk. A káva ebben az esetben belülre kerül, fűtött helyiségbe. Ezzel a megoldással pedig kiküszöbölhető egy jellegzetes hőszigetelési probléma.